Kaukázus az nem csak egy hegység........

Pár éve amikor az Mr 2-t épp porig aláztam, mivel úgy áthegesztették hogy megszűnt a kabarécsütörtök, és sok más műsor, nem gondoltam volna hogy egy igazán idióta korszakomba kapcsolatok és cselekmények egész garmadáját zúdítja nyakamba. Először is meghallgattam a Tesco című dalt. Először csak nevettem, mert addig én sosem találkoztam olyan formációval, akik a lelkem mélyén megbúvó és sokszor ki se mondott de számomra ösztönös kritikával illette a vásárlóközönséget. Hozzátenném hogy ekkor alakult ki a vásárlóközpont fóbiám. Azóta se mentem be teszkóba, vagy ósánba. (Max éjjel, sörért) Szóval tetszett a dolog, pláne amikor meghallottam a 10000 mérföld című számot. Gondoltam magamban: „”Ezek pontosan azt mondják amit gondolok a világról. Nade hogy is van ez? Nem vagyok hülye?”. Akkoriban Nagytétényben éltem, ami nem feltétlenül normális hely. Gondolom most. Akkor meg kezdtem elhinni hogy valóban én vagyok a hülye amikor kidobom a szemetet, ahelyett hogy kidobnám. Az akkori csajom is azt mondta hogy ; „Áhh Dani, hülye vagy!” amikor feszegettem világváltó gondolataim. Szóval elkezdtem rákeresni a Kaukázus zenekarra. Már az önmagában két hónapot jelentett mire megjegyeztem a zenekar nevét. Utána internet, pár téves találat egy hegységről és egy kefirről. „Áhhá! Megvan!” Gondoltam, majd Dc++-on leszedem az albumokat….. És akkor látom hogy fent van minden daluk. Ingyen. Ha fizetni se kell érte, akkor biztos szar. Vagy nagyon be akarnak vágódni a közönségnek. Leszedtem az összes albumot, mielőtt meggondolják magukat, vagy valami… Először az Amerika nem hazudik című albumukat hallgattam rongyá. Ekkor volt Augusztus. Ekkor ismertem Meg Ildikót, jelenlegi és remélhetőleg végleges párját. Nem titkolom, igenis volt szerepe kapcsolatunk kialakulásának abban hogy amikor megmutattam neki a Lift című dalt, hogyan reagált. Ugyanis ha a dal meghallgatását követően csak egy hihihihi a válasza, akkor tuti hogy csak megdugom és vágom a lecsóba. Láttam a szemében hogy érti, és van pár gondolat, amit megindított benne. Később rámakkantam a Mir –re. Társadalomelmélet, Nem iszok sört, Zánka. Rongyáhallgattam, ekkor már október volt. És est.hu, és Kafkaz Hunnia. Ha jól emlékszem talán a nemtúlsokadik  ilyen eseményen felbukkantam Öcsémmel, a drága Csegővel, és az ő legjobb barátjával, Kulbival. Mi akkorra már jópár közös kalandot megéltünk. A korosztályom ugyanis jellemzően a Nyomatékos kocsit, a lakáshitelt, a pc-t, és a neveletlen gyerekeket választották. Én Meg a bigámiát. Kényszercselekvés volt, már jól tudom. Szóval azért gondolom hogy nem lehetett a sokadik Kafkaz, mert még 30 percen belül kaptunk sört a pultnál, és volt ülőhely a földön. Ismeretlen arcok, de az én pofám elég nagy ahhoz hogy rászarjak a nyilván egyetemista közgazdásznövendékek csajozós képébe. Zöld barokktapéta és magas szőke azonos cipőben. Én valahogy jobbra számítottam, valami rocksztárszerűre. Viszont, közvetlen, barátságos, fickót találtunk a színpadnak kikiáltott dobogón. És jöttek azok a dalok, melyeket épp éjjel nappal bömböltettem. Nagyon látszott a képünkön hogy zenekarra számítottunk, KHJ ezt szóvá is tette viccesen. Szóval jöttek a koncertek, kafkazok…. telt az idő, amikor épp szerelmi bánatomban, egy kreatív kitörés alkalmával csináltam egy videóklippet a 10000 mérföldről. mert épp nem ért rá senki szombat este karácsonykor. 9 óra, egy illegális videó vágó, és asszociációs klipkészítés alacsonyfokon. Ez volt életem első videó vágása, szerkesztése. Addigra már fórumoztam olykor. Már nem volt olyan unszimpatikus a közönség. Sőt! Rájöttem hogy ezek az emberek hasonlóan gondolkoznak olykor mint én. Nekem kurvasokat jelentett hogy olyan, emberek között iszom magam szarrá akik hasonlóan érvelnek a világ dolgaira mint én. Szóval jó kis helyre cseppentem. Közben felületesen megismerkedtünk KHJ úrral, akivel összevágtuk a Szalai Éva 1.0ás verzióját. Ami nekem spec jobban teccik mint az amit Kulbival, Csegővel, Bócz-al, Jesus –al készítettünk. És csak 2perc híján Majdnem egy másik lánnyal Szalai éva szerepében, Ildikóval. És jött az opera ellenbál. Aznap este forgattuk le a Batyi aluljáróban. 2 liter vodkával, és némi sörrel borral. Másnap Kulbi úr összevágta. Aztán hopp Youtube. Sokaknak tetszett, sokaknak nem, de tény hogy ez volt az a szám ami bepörgette a cselekményeket a Kaukázus életében. „Kisszínpad szar időben, kisszínpad jó időben, nagyszínpad szar időben, nagyszínpad jó időben” pörgött az idő, és elérkeztünk a mai napig.

Ma olvastam Hogy a Kaukázus zenekar 2010 januárjától bizonytalan ideig nem koncertezik. Persze ez sokmindent jelent és nem jelent, egy biztos, egy korszak véget ért. Persze ez új dolgok kezdetét is jelenti nyilván, de ki tudja mit is rejt az magában. Egy biztos; nemcsak én voltam az egyetlen aki a lelke mélyén megbúvó kérdéseit és gondolatait viszont hallotta zenei formában, egy ferdehagú sráctól,  egy bológató billentyűstől, egy grimaszgyáros dobostól, egy néhamosolygó gitárostól, és a többiektől.

Köszönjük az eddigieket, és jó zenélést, jó munkát!

Mi ugyanis ráérünk. Várunk.

Címkék: kaukázus, satöbbi, zenekar

• 2009-10-24 22:22:23
• kbdaniel
• (hozzászólások: 2) Hozzászólás RSS