El is utaztam bejelentett lakcímem szerinti 45ös
választókörzetbe. Viszont nem volt nálam a lakcímkártya. Arra
hivatkoztak hogy a tévé és a rádió is bemondta. Nos én elvből távol
tartom magam mindkét médiumtól, és az azokból szüntelenül áradó
hangulatjelentésektől. Ezért amikor szavazni indultam, fényképes
okiratot ragadtam, mert vélelmeztem hogy személyem hitelességét
óhajtják igazolni. Abból az A0-ás plakátból indultam ki amit
„Hirdetmény” főcímmel szép magyarzászlós keretben kitettek
mindenhova. Azon ugyanis nem szerepel hogy lakcímkártyával kell
mennem. Vélelmeztem hogy a nagy központi databank valamely excel
rubrikájában szerepelt a nevem mellett a cím is, hiszen nem
Bácsalmásra printelték ki a becses nevem. Tehát tudták hogy hova
megyek, és nem hiszem hogy random volt a csaj kezében papír, rajta
a hellyel ahova alá kellett volna vésnem újabb 4 évnyi lószart.
Pontosan ennyire érdekli az államot polgárainak akarata,
szándéka. Nem szolgál, hanem szolgasorsba dönt. Nem ad, hanem
elvesz. Tölem ma például a demokráciába vetett hitet.
Tovább »
Címkék: 2010, választás
Az ember szellemi fejlődése az idők folyamán
teljesen fraktálszerű. Ösztöneink diktálta cselekedeteink
mérlegelése és a túlélést szolgáló legjobb alkalmazása lehetett az
első lépcsőfok. Gondolkodásunk
kialakulása nemcsak a külső erők hatásainak tudható be. A harc a
nőkért már akkor is folyt, hiszen az örökített tovább aki
rafináltabb és rátermettebb volt fajtársánál.
„Aki hülye haljon ki!” Bár ez a
folyamat napjainkig tart, mégsem
mondanám hogy sikeres volt ez a törekvésünk. Az utódnak biztonságra és banánra van szüksége. Apu
hozza banánt, míg anyu vigyázz rád.
Szépen működött ez a családmodell a pénz megjelenéséig, mert akkor
már anyu is elment a banánért, mert kevés volt, vagy drágább. Az
ősember elkezdte megfigyelni környezetét, mert annak ismerete
elengedhetetlen volt a hatékony zsákmányszerzésért. Manapság
szupertávcsövekkel keressük az M osztályú lakható bolygókat. Addig,
míg megleljük a módját hogy hogyan is telepedjünk le a világegyetem
másik sarkán, tudósok egy csoportja miszlikre szedi az atomot 3,5
Tev –es ütköztetésekkel, hogy lyukat üssünk a tér-idő
kontinuumon,azért hogy kétszáz év múlva
a Bkv. menetrendszerinti járatot üzemeltessen a moszkva tér és a
Szíriusz között. Ugyanolyanok ezek a
hadron ütközések mint az első kerék első méterei. A nem érzékelt
tartományok és jelenségek magyarázatára
kitaláltuk isten fogalmát, s ahogy a tudomány fejlődik, a Biblia
egyre kisebb szegmenseket fed be univerzális válaszaival. Az emberi
kíváncsiság határtalan. Matematizáljuk topográfiailag,
egyenletekben, de a kérdésre még mindig nincs válasz. Istent
okoljuk ezért, s keressük a magyarázatokat. Az emberi szervezet
fraktálszerű sejtelrendezése –akár a májban, akár az agyban-
fraktálszerű gondolatokat gyárt, miként követi apát a fiú. Ugyanaz
kicsiben, és nagyban ismétlődik. Egysejtűben, az emberben, és a
mindenhatóban. Az ember célja végül hogy egy
szép napon bekopogjon isten felhők közti otthonába hogy
megkérdezze: „Mi végre vagyunk mi?” Hosszú az út odáig, és nem is
biztos hogy a megfelelő választ kapjuk a végén, de érdemes
bevállalni az emberi létet, hogy „szemlélhessük a világmindenség
rendjét!”
Tovább »
Címkék: 42, dogma
elkéne már a földön. Még imádkoznék is érte,
de nem szoktam. Okolunk mindent és mindenkit. Mindenben jobban
látjuk a rosszat, és képtelenek vagyunk felfogni, tulajdonképpen a
rossz okai mi vagyunk. Választások illúziójában tengetjük éveink,
és vállaljuk magunkat. Emberek, ezáltal
gyarlók, és saját maguk ketrecét belülről hegesztve haladunk a vég
felé. 
Elszaporodunk mint a
vírus, és teleszarjuk azt ahol élünk. Tulajdonképp mi felelünk a
mindenért amit rossznak élünk meg. Görcsölünk az ikea plédért, meg
a két hétért Horvátba. És ezért eladjuk a lelkünk; egy semmit se
termelő adminisztratív papírtologató-szabályozó, de újraválasztható
korrupt felsőtíz szolgájaként. Azt hogy élünk, csupán kék ledek
villogása jelzi. Stanby állapotban várja agyunk az újabb célt, amit
kitaláltak nekünk rég a piárosok egy értekezleten. És
hallgatólagosan tűrjük minden új jogszabály és törvény növekvő
súlyát. Mindegy is, hiszen annyi szart eszünk, hogy már a nyugdíjas
évek hiányában nem kell félnünk a mellékhatásoktól. Pedig ott volt
az apróbetüs részben, -csak nem olvastad el- hogy minden el van
baszva, és az ok te vagy. Minden bólintásod csak saját valódi
személyedbe egy tőrdöfés. Sose fogunk
felállni, és az égbekiáltva megváltoztatni bármit is. Lehajtjuk
fejünk, és megvárjuk a sokkterápiát. Ez már el van baszva, nincs
mit tenni.
Tovább »
Címkék: élet, lélek, ökritika
A megszédült asztronauta?
Első téglát lerakó kőműves?
Megbicsakló balerina?
Rossz ajtón távozni akaró Bush?
A macska az asztal alatt?
A Bikát ügyesen átbaszó Gladiátor?
Boros palackot éppen kinyitó pincér?
A csokigyárban a nyocorában csomagoló
szaki?
Négert verő szélsőjobbos?
Nagybőgős magas szőke srác?
Snickert szopogató reklámhős?
Zongora előtt görnyedő, izzadó?
Buszmegállóban álló csinos barna nő?
Szalmát vasvillázó vén papa?
Aludni térő apáca?
Bilincset felkattintó rendőr?
Súlyt kinyomó bajnok?
4000ért szopó kurva?
Gitáros látás közben nyári este?
Esti ölelés közben a kedves?
Tovább »
Címkék: vajon mit érez
Sokszor beleszaladok egy két feminista
hangvételű írásba, ne adj isten, beszélgetésbe. A legutóbbi ilyen –igaz csak közvetett módon- pont
arról szólt hogy az óvodában unisex módon kell a gyermekeket
nevelni. Nem szokásom buzizni, de aki
ezt kitalálta, az tuti az.
Node: sokkal jobban érdekel ami e mögött áll:
a férfi-női lét és viszony.
Tisztáni kéne először a miértet. Miért van
féri és nő?
Sokféle magyarázat létezik. Biológiai
érelemben a faj evolúciója komplexebb és több variációra képes ha
az önreprodukció két egyedhez kötött. Mindkettő tapasztalatot,
túlélési stratégiát, visz az új életbe,
megadva azt a változatosságot, mely alappillére az általunk
benépesített bolygónak. Mások úgy gondolták, hogy Ádám unatkozott,
búslakodott, amikor is az Úr kérdőre vonta: ”Az kedved lőn, olyan
smint kóbor ebnek mikor vacsora nélkül tér nyugovóra! Mi bánti
lelkedet?!” Kiderült hogy Ádám meg lett
teremtve az úr mására, és egyeztek abban is hogy nem szeretn
egyedül lenni. És egy egyéjszakás műtét alatt
leklónozta/megteremtette Évát, a nőt. Arra nem tér ki a biblia hogy
miért nem egy másik Ádámot, miért egy nemben különbözőt
teremtett. Érdekes vizsont hogy pont a
Nő vitte bűnbe Ádámot. Ha így volt, ha nem, egy biztos, az első hím
soviniszta állítások biztos erre a bibliai eseményre utalnak amikor
a Nőt megpróbálják a sorban hátrébb tenni, szorítani.
Szeretném egy kicsit megosztani azt hogy én
hogy képzelem el.
A Világegyetemben sok az éles fizikai, vagy
szellemi kontraszt. Ilyen a Lét- nem lét, fény-sötét, jó rossz,
pozitív negatív. Ezen kontrasztok Sarokpontjai, egymásra hatást
gyakorolva hozzák létre azokat az árnyalatokat, melyek a fejlődés
kulcsai az univerzumban. A Fejlődés és
haladás mindig visszavezethető két vagy több tényező egymásra
gyakorolt hatására. A féri és nő nem más mint az ember, és az
általa képviselt szellemi tudás kombinációjának záloga, eszköze.
Isteni az az állapot, amikor minden szellemi tulajdonság egy
ponton, mondjuk egy emberben összpontosul. Az ember az isteni lét
irányába tendál. Ezért tapasztalatait és tudását átadja a következő
nemzetnek, azok meg az őket követő nemzetnek. Hatásgyakorlási
stratégiákat, túlélési trükköket adnak át közvetett vagy közvetlen
módon a következő generációknak. A férfi-női viszony/lét értelme tehát ezen tulajdonságok összegzése, és új
életbe való plántálása.
A nő befogadó, és elfogadó. Ha akarják a
feministák, hát vezessenek vonatot, ha szeretnének, legyenek
bányászok. Pedig semmi más dolguk nem volna, mint a férfi hátterét,
bázisállomását, referenciapontját biztosítani és fenntartani. Majd
a férfi ugrik ki ejtőernyővel a háborúban, a férfi faragja a szobrot, és a férfi vágja el a disznó
nyakát. A férfi szimbolizálja az erőt, a hatalmat, és a tudást.
Csak elfelejtik az emberek hogy a nők viszont a szeretet, élet,
odaadás szimbólumai. Szarakodhatunk a
feminista és hímsoviniszta gondolatokkal és dogmákkal, de be kell
látnunk hogy nem vagyunk konkurenciái egymásnak. „Én állva pisilek,
te meg menstruálsz!” Egységet alkotunk. Kiegészítjük egymást.
Ezért nem beszélhetünk férfiről és nőről
globális értelemben. Ez nem két külön dolog. Ez a két dolog éppoly
egy mint a fény és a sötét, mint a meleg, és hideg, minta jó és a
rossz. Egy tőről fakad; mely neve élet.
Érdekes hogy az alkotók közt jóval több a
férfi. A kiállításra viszont több csaj megy el.
A koncerteket, zenéket a férfiak kreálják, de a nők dobják be a
bugyit a tömegből. És mégis minden
férfinak egy nő ad életet.
Tovább »
Címkék: férfi, nő, satöbbi
a tél lassan a multé....
Tovább »
Címkék: tavasz, tél
Tudod nem lennék gengszter. Belegondoltam hogy
milyen drága és bonyolult az életük, és inkább nem. Jó, reggel nem
kell korán kelni, de este sokáig fenn kell lenni. Tehát több
pihenés neki se jár mint proli jómagamnak. Nagy fekete autó kell az
imidzshez. Annak meg nagy a fogyasztása, drága a kötelező
biztosítása, stb. Ugye egy gengszter nem mehet dévó matizzal. Bár
pár napig állíthatja azt hogy a sajátja a tuningműhelybe van, újabb
kipufogóért. De ez a kamu sokáig nem tartható, és ha nem komoly a
megjelenése, akkor ugrott a megélhetése. És persze a konditerem meg
a proteinpor/szuri sem olcsó mulatság, ráadásul rengeteg idő. És
fáradság. Okosba mindent meg lehet oldani, de a telefonszámla az
telefonszámla, azaz hó végén be kell fizetni azt is. És nem is
beszéltem a gengszter tekintély fenntartását célzó drága és márkás
ruhákról, ékszerekről, esetleg egyedi gyártású gyémántberakású
fegyverekről. Továbbá mindig gyomorgörcs van ha a zöldkártyát
akarja a körúton megnézni egy rendőr bácsi, és a nagy fekete autó
óhatatlanul, -már-már magától is- beleszalad a trafipaxba.
Nyugdíj, Tb. nincs. Bele se merek
gondolni hogy egy bandaháborúban szerzett 8 napon túl gyógyuló
sérüléssel hova fordul, és miből fizeti ki. Család, gyerek,
megintcsak idea lehet, mert a gyakorlatban nehezen kivitelezhető,
összeegyeztethető a gengszterélettel.
Szóval egy drága és stresszes élet ez, melyet
valóban csak azok választanak akik nem tudnak elhelyezkedni mint
kőműves, esetleg pincér.
Sokan viszont az államigazgatásba, állami
vállalatokban, esetleg a politikai életben próbálják meg a
genszterkedést. Többnyire
sikeresen.
Tovább »
Címkék: államigazgatás, bűn, gengszter
öltönyös középvezető, lehet hogy mégis közelebb jártam a
boldogsághoz. Nincs xenonos kocsim, mégis tobbet vagyok úton. Nem
térdepelek freskók közt, és lehet hogy jobban érzem az isteni
harmóniát olykor, hajnalban amikor a rigófüttyöt hallgatom.
Leszarom a fészbúkot, mert mindenkinek nagy segget csinál, a
monitor elött. Nem vagyok képes proteinport enni a kis farok
reményében. És már olyan vicces forma sem vagyok mint voltam. Szép
se lettem, sőt csúnya, bár a tükörben még így is vigyorgok.
Nemhiszem hogy rossz úton járok. Csak az utak olyan mások. Én is
azt bántom akit szeretek. Verjen meg az isten ezért engemet! Boltba
22:00 után nélküled sosem megyek. Bringázni nyári éjjel egyedül nem
lehet.
Tovább »
Címkék: nő, no., nő.
A mai index cikkből:
„A fő cél az volt, hogy ha ránézünk valamire, az keltsen bennünk
asszociációt. Ilyen a kreatív, modern város.” Épp ezért a
kerékpártároló egy földbe nyomott kör, mely egy nyolcast kapott
biciklikerékre emlékeztet, a szemetesek pedig – melyek egyben
kutyapiszok-tárolók is – ugyanúgy megdőlnek, mint a pollerek, „hogy
ezzel is jobban kifejeződjék az áramlás” – teszi hozzá Cselovszki.
A kukák ferdeségének praktikus oka is van: így nehezebb lehet
kiguberálni belőlük a szemetet.
Én speciel valóban örülök annak hogy ilyen tuti lesz a belváros.
Asszociálni eddig is asszociáltam, igaz, általában a városvezetőség
felmenőire. Bár valóban tetszik hogy ügyes dolgokat próbálnak
kitalálni és megcsinálni, azért az kurvára bosszant hogy megint a
csövesek huzzák a rövidet: azaz gubizni sem tudnak majd.
Szóval mosolygok, de remélem nem túrják fel 2 éven belül, no és
nem lesz az mint a király utcában. Ott is tuti volt minden. fél
évig, aztán darabraira hullott az egés útburkolat.
Na csá.
Tovább »
Címkék: belváros, csöves, útburkolat
Nekifutnék akkor a szellemi energiák,
rezonanciák, vagy akármik útját napjainkig, a kezdetektől, és
azelötről. Megpróbálom feltárni anyaggal folytatott viszonyának
lényegét és okait.
Képzeletbeli számegyenesünk nulla pontján a
szellem és anyag egy pontban összpontosult, tökéletes nyugalmi
állapotban, minden idővel és energiával harmóniában. Ez az állapot
volt az isteni 1. A tökéletes rend, szuperpozicció, összerakott
puzzle, Keretben a tükörlap. a
tökéletes tudja hogy nem lehet tökéletes. Ebben a felismerésében
elemeire esett, megteremtve a tökéletes káoszt, a pillanat tört
része alatt, egy kibaszott exponenciális görbén. Minden alkotóeleme
egy voltaképp, és ebben a tudatban irányt szabva fejlődésének
nekilátott útjának. A szuperpozicció nemcsak anyagi természetű. Ez
maga a Mindenható, minden részecske úra, minden tudás birtokosa.
Ebben a káoszban minden belőle kiszakadt, származott szubatomi
alkotóelem ennek a tudásnak a része. Ha belegondolunk minden ember
egy rakás atom és ezek vegyületekbe összeállt egyedi kombinációja.
Amennyire egyedi ez a kombináció, oly egyedi a lelkünk,
gondolataink, ujjlenyomataink. Az egészben a közös sugallat: a
valamikori 1 állapot elérése. A széttört tükör módján minden
darabka hordozza a közös régi egység emlékét. Jelen korunkban ezek
az alkotók az emberek, akik folyamatosan istenek akarnak, lenni, és
halmozzák egy pontba az eredeti Mindenható összes tudását,
távcsövekkel, internettel, MI.al. A cél az eredeti puzzle
összerakása, de fejlettebb módon, mondjuk úgy hogy a puzzle
nagyobb, vagy jobb legyen.
Uhh. elfáradtam.
Tovább »
Címkék: isten, puzzle, szuperpozicció
